0

Gelada Primate

Gelada Primate

The gelada, sometimes called the bleeding-heart monkey or the Gelada Primate “baboon”, is a species of Old World monkey found only in the Ethiopian Highlands, with large populations in the Semien Mountains.

They are sometimes called Gelada Primate baboons or bleeding-heart monkeys for the characteristic red patch of skin on their chests, Gelada Primate are not actually true baboons, although they look very similar, Gelada Primate They are in fact the only member of their genus and the last surviving species of aonce widespread group of grass-grazing primates, Gelada Primate Theropithecus is derived from the Greek root words.

Gelada Primate are large, stocky primates with dark brown to buff coarse pelage and with dark brown faces and lighter, pale eyelids. The Gelada Primate tail is shorter than the body and head and has a tuft at the end The Gelada Primate forearms and extremities are almost black In adult males, a long, heavy, cape of hair is present on the back, Between subspecies, Gelada Primate usually has predominantly pale brown to dark brown pelage, while T. g. obscurus is darker, Gelada Primate ranging from dark brown to almost black The face has no hair, Gelada Primate and is shorter and higher than in other baboons. In addition, the snout is more chimp-like than baboon-like, Most characteristic of Gelada Primate is the hairless hourglass-shaped pink or red area of skin located on the chest, In females, this skin patch is surrounded by pearl-like knobs of skin. Geladas have pronounced ischial callosities, On average, males are larger than females and marked sexual dimorphism is characteristic of the species.

Link Open:

 

Gelada Primate Facts:

Length: 50-75 cm (20-30 in)

Tail: 33-50 cm (13-20 in)

Weight: 12-30 kg (26-66 lb)

Social unit: Group

Status: Least concern

 

A close cousin of baboons, the pink-chested Gelada Primate is restricted to the windy, grassy Ethiopian highlands. Its limited diet of grass blades, stems, and seeds is picked by rapid, dextrous hand movements as it sits and shuffles along. Small groups of females and young led by a male may band into huge but loose troops.

Gelada Primate Images Gallery:

 

Gelada Primate Facts and Images

Gelada Primate Facts and Photos

A dzseládapávián röviden dzseláda vagy barna pávián (Theropithecus gelada) a cerkóffélék családjába (Cercopithecidae), azon belül pedig a cerkófmajomformák alcsaládjába (Cercopithecinae) tartozó faj.   Átmenetet jelent a páviánok és a mangábék között, mindkét csoportra hasonlít, de vannak nagyon jellegzetes egyedi tulajdonságai is. Ezt az egyik legkülönösebb majomfélét viszonylag késõn, 1835-ben fedezték fel. Kizárólag Etiópia és Eritrea magasföldi füves szavannáin él, többségük a Simien Nemzeti Parkban (Gich és Sankaber). Éjszakára alvósziklákat keresnek fel, ahonnan reggelente leereszkednek és felkeresik a közeli füves területeket. A dzseláda-populációk többsége 2-5000 méteres magasságon él, és az ottani szélsõséges éghajlathoz alkalmazkodott. Testmérete a nemtõl függ: a hímek valamivel nagyobbak, mint a nõstények. A hímek testhossza 69-74 centiméter, farokhosszuk 45-50 cm, testtömegük átlagosan 20 kilogramm. A nõstények testhossza 50-65 cm, ehhez 30-41 cm-es farok csatlakozik, testtömegük pedig átlagosan 15 kg. Barna szõrzete van, mellkasán mindkét nemnél csupasz, feltûnõ, háromszög alakú folt van. Ennek színe a domináns hímnél élénk vörös, a nõstényeknél pedig az ivarzási idõben válik élénk vörössé. A hímeknek hosszú szõrgallérja van. Kizárólag növényekkel táplálkozik, és ezért alkalmazkodni kénytelen azok szezonális változásaihoz. Kisebb mértékben fogyaszt gyümölcsöt, gumót és virágot is.   A különleges étrendhez való specializálódás egyedülálló anatómiai jellegek kialakulásához vezetett. A két elsõ ujja nagymértékben szembefordítható, így ügyesen ki tudja csipkedni az ehetõ fûszálakat a rosszak közül a száraz idõszakban. Szintén figyelemre méltóan rövidek és robusztusak az ujjpercei, amelyekkel hatékonyan tud a gumók után ásni a kemény földben is. A dzseládák egyhímes csapategységekben élnek, amely a kifejlett hímen kívül néhány (2-6) nõsténybõl és az utódaikból áll. A rendszerint egy kölyök 5-6 hónapnyi vemhesség után születik meg, majd 12-18 hónapos koráig szopik. A nõstények 4-5 éves, a hímek 5-7 éves korukban válnak ivaréretté. A dzseládák állatkertekben akár 30 évig is élhetnek. A dzseládát nem fenyegeti közvetlenül a kipusztulás veszélye, vadonbeli populációja mintegy ötszázezer egyedet számlál. A dzseládák fennmaradásának biztosítására az európai és az amerikai állatkertek is fajfenntartó tenyészprogramot hoztak létre. Mindemellett állatkertekben nagyon ritka faj. Jelenleg Magyarországon egyetlen állatkertben találkozhatunk velük: a Veszprémi Állatkertben. A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján.  (Forrás: Wikipédia)

Gelada Primate Images

Gelada Primate Facts with Images

Gelada Primate Facts with Photos

Gelada Primate Facts with Pics

Gelada Primate Facts with Pictures

Gelada Primate Pictures

Gelada Primate Images

Gelada Primate Photos Gallery

Gelada Primate Photos

Gelada Primate Pics Gallery

Gelada Primate Pics

Gelada Primate Pictures

Gelada Primate

animalsbirds

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *